A hoax, ami összehozta a hottentotta Vénuszt a turnűrrel
2019. december 05. írta: automaton_aliza

A hoax, ami összehozta a hottentotta Vénuszt a turnűrrel

Sajnos az internet korában, amit egyszer leírsz, az nyomot hagy kitörölhetetlenül, úgy is, ha az eredetileg legépelt írást már esetleg eltüntetted és jól el is felejtetted (vagy részben elfelejtetted). Így történt ez egy különösen abszurd elképzeléssel, mármint a hottentotta Vénusznak nevezett Saartjie Baartman divattörténeti hatásával.

684b9db5d5d2397fca0196e71068b2d2.jpg

Saartjie Baartman portréja, Étienne Geoffroy Saint-Hilaire and Georges Cuvier 1815. (Illustrations of the Natural History of Mammals :( )

 

Nálunk a kis régi ruhás csoportunkban egy vitaindító poszt volt. Másnak is eszébe jutott ez a furcsa gondolat nem Magyarországon, és kiposztolta a twitterére, és aztán továbbment ez a kép a rebloggyn, tumblr-ön, Pinterest-en, majd megjelent egy dél-afrikai tanulmány 2014-ben, nemrég pedig hazánkban egy nagy példányszámban megjelent divattörténetről szóló könyvben tényként közölték, ami egy kissé így szintén vitára ad okot, de ezek szerint a lektornak semmi baja nem volt ezzel a különös elmélettel. Nekem az évek leforgása alatt azért megváltozott a véleményem.

Nézzük, mi is a probléma.

A képen balra a már említett hölgy - Saartjie Baartman gúnynevén a hottentotta Vénusz - látható meztelenül, jobbra egy második turnűr korszakos ruhát viselő hölgy a 19. század végéről.

tumblr_nq4nimaism1qddx9fo1_500.jpg

A furcsa gondolat a képből már jól adja magát. Ha elképzelnénk a hottentotta Vénuszt 1885 és 1890 közötti öltözékben, akkor neki látszólag turnűrt sem kellene viselnie - a 19. századi hölgyek ezzel az alkalmatossággal érték el a hátul bő vonalakat -, hogy megfeleljen a divatos fazonnak.

A formai hasonlóság miatt logikailag el lehet képzelni, hogy a Hottentotta Vénusznak köze lehetett ahhoz, hogy a divatban elterjedté vált a turnűr, azaz elvileg megihlethette a korabeli divatot.

Azonban, ha végiggondoljuk alaposan, hogy ez mennyire lehetséges, rá kell jönnünk, hogy egy logikai érvelési hibával van dolgunk, amelynek Secundum quid a latin neve.

A Secundum quid nem más, mint elsietett általánosítás "olyan érvelési hiba, amely a következtetést túl kicsi, vagy nem reprezentatív minta alapján vonja le" (forrás: wikipedia).

Ha már említettem Saartjie (Sarah) Baartmant, muszáj róla pár szót írnom. Sajnos az ő története a  19. századi európai kultúra egyik legnagyobb szégyenfoltjára világít rá. Saartjie 1789-ben született Dél-Afrikában. Édesanyja már kisgyermekkorában elhunyt, édesapja felnőtt korában. Párját még Fokvárosban ölték meg. Közös gyermekük is meghalt. 1810-ben vitték innen Angliába, hogy cirkuszi műsor szerű előadásban mutogassák Európában különösnek tartott külsejét. Saartjie ugyanis zsírfarúság - steatopygia - miatt, rendellenesen nagy hátsó résszel rendelkezett. Mivel akkoriban kevés sötét bőrű embert láttak Európában - egzotikumnak találták őket -, ezt a tulajdonságot annak az afrikai törzs megjelenésének tulajdonították, ahonnan Saartjie származott. Saartjiét nőiességét hangsúlyozó vonalai miatt a hottentotta Vénusz névvel illették. Testfelépítése, bőrszíne miatt már életében is elég sok megaláztatás érte. Élő szoborként mutatta meg magát - nem önszántából -, olyan embereknek, akik az afrikaiakat akkoriban primitívnek bélyegeztek, külön fizetségért cserébe megérinthették és bökdöshették. 1815-ben tüdőgyulladásban hunyt el. Testével halála után sem rendelkezhetett. Bizarr módon kitömték, az orvostudományi érdekességére hivatkozva, egykori emberi mivoltát semmibe véve a Francia Természettudományi Múzeumban állították ki kezdetben ráadásul meztelenül (nemi szervét és agyát egy másik múzeumban állították ki). Alakja 1974-ig volt megtekinthető a torzszülöttek mellett, és végül 2002-re végül sikerült elérni - eredetileg még Nelson Mandela kezdeményezésére -, hogy a testet hazaszállítsák Afrikába, és a születési helyén örök nyugalomra helyezzék.

Saartjie tragikus életét és halálát a 19. században nem látták objektíven. A korabeli tudományos közeg, a korabeli média az akkor különösnek, idegennek látott testet lenézően és egyértelműen negatívan ítélte meg. Saartjie testének tárgyiasításának, kiállításának sajnos korabeli perverz és pornográf felhangja is volt. A hottentotta Vénusz elnevezéssel pedig a szexuális mivoltját tekintették kezdetlegesnek, alsóbbrendűnek a civilizált nyugati, fehér emberénél. Rengeteg karikatúra készült róla, amelyek nem vonzó színben tüntették fel, bár egzotikus mivoltát hangsúlyozták.

A korabeli európai hölgyek valószínűleg lenézték, ijesztőnek találták, és egyáltalán nem akartak rá hasonlítani, ezért is furcsa elképzelés az, hogy a rabszolgának és civilizálatlannak tartott testi felépítését akarták volna a turnűrrel leutánozni.

Hogy miért is nem hathatott mégsem a divatra, az nem ebben a feltételezésben merül ki. A turnűr megjelenése ugyanis nem volt annyira hirtelen csak a 19. századra koncentrálódó jelenség, ahogy azt a felületesebb divattörténet írások gondolják.

A fenék elrejtésének, párnázásának, kalitkába zárásának ugyanis már a reneszánsz idejétől voltak módozatai, amelyek váltakoztak, melynek alapja talán a termékenység hangsúlyozása lehetett, de lehet, hogy egyszerűen csak egy véletlenszerű változási folyamat. Az alap forma az A-vonalú krinolin volt, és nagyjából a következően írható le vázlatosan a változási vonal:

A-vonalú krinolin, reneszánsz krinolin - verdugado ⇒ Erzsébet-kori nagy farthingale ⇒ 17. századi felsőszoknyából vagy mantuából rakott turnűr ⇒ 17. századi és 18. századi pannier ⇒ 1770-es 1780-as farpárna (Bum és Bum roll) ⇒ krinolin és farpárna mentes korszak (1795 - 1825) ⇒ lószőr és zsinórral merevített alsószoknyák ⇒ viktoriánus kalitka, harang krinolin ⇒ elliptikus krinolin, félkrinolin, crinolette ⇒ I. turnűr korszak ⇒ természetes forma farpárnával és rákfarok uszállyal ⇒ II. turnűr korszak ⇒  kis farpárna, csípőpárna ⇒ természetes fazon ⇒ háborús krinolin és 1910-as pannier -> krinolin mentes időszak (1920 - 1930) ⇒ 1940-1950 rövid merev tüll alsószoknyák ⇒ esküvői és haute couture krinolinok, 2010-es posztmodern krinolin és pannier (ha kimaradt valami, kommentben várom! Az etruszk krinolint direkt hagytam ki.)

 

Képekben levezetve:

 krinolin1.jpg

krinolin2.jpg

krinolin3.jpg

krinolin4.jpg

krinolin5.jpg

 

A fenéknagyobbításszerű turnűr abszolút őse pedig az 1770-ben, 1780-ban népszerűvé váló fenékpárna, amit angol nyelvterületen egyszerűen csak Bum (pad)-nak neveznek. A Bum tényleg olyan, mint egy hatalmas hátsó fertály, és valóban úgy néz ki, mintha egy steatopygiás szoknyát viselne. Van viszont egy kis probléma a Bum-divattal. Konkrétan az, hogy 9 évvel korábban megjelent már, mint ahogy Saartjie megszületett!

 

americhanduchessbum.jpg

A rokokó farpárna tényleg hasonlót Saartjie Baartman formáira, azonban ezeknek a párnáknak a viselése Saartjie születése előtt volt divatos Európában. (forrás: AmerichanDuchess.com)

 

bumpad.jpg

Karikatúra egy rokokó fenékpárnákat áruló üzletről, 1780 körül. (Wikimedia Commons)

 

Ami szerintem abszolút kizárja Saartjie hatását a divatra az maga az, hogy talán a londoni időszakában, még életében történt bemutatása, ami a legnagyobb hatással lehetett a közönségre az 1810 és 1815-ös korszakra tehető.

 

1809-cors.gif

Az empír időszak aláöltözése meglehetősen kevésnek mondható az azt megelőző és az azt követő időszakokhoz képest. A fartáj kiemelése teljesen elmaradt. Saartjie népszerűsége csúcsán ebben a korszakban volt Európában. Még húsz-harminc év, mire visszatér a fenékrész kiemelése. Ha Saartjie hatást gyakorolt volna a divatra, ez a hamarabb történik meg.

 

Ez az időszak az empír divatkorszakba esik, amikor egyáltalán nem volt divatos a nők hátsó részének kiemelése, sőt a rá következő 15 évben még csak a lószőr alsószoknyák lassú szélesedését terebélyesedését figyelhetjük meg az 1840-es évek végéig. Ha a hottentotta Vénusz valóban hatást gyakorol a divatra, a far hangsúlyozása hamarabb következett volna be a divattörténetben.

 

sziluett.jpg

A női ruhák sziluettjének változása a 18. század végétől a 19. század végéig. A legelső képen, fent a bum roll nagyobbítja meg a feneket. A fenékrész szinte teljesen lapos kb. 1830-ig. (forrás: Wikimedia Commons)

 

Az első és a második viktoriánus turnűr korszak az, amiről azt tartják, hogy Saartjie Baartman is inspirálhatta. Mégis a formák változásában egy természetes folyamat játszódhatott le, amelynél mindegy volt, hogy Baartman testét éppen Párizsban lehetett egy múzeumban megcsodálni már évtizedek óta.

Az első turnűr korszakot szokták a neorokokó időszakának is nevezni. Ez arra utal, hogy formáiban eléggé visszautalt a száz évvel korábbi divatra, és annak egykori változásai is hathattak rá, tehát hathatott rá maga a rokokó fenékpárna, a Bum is, és inkább az hatott rá (mely sokkal korábban létezett, mint Baartman). A fenékpárna újra az általánosan elterjedt alsóruházat részévé is vált 1875 és 1885 között.

 

farparnak.jpg

Angol farpárnák 1875 és 1885 között. (forrás: Wikimedia/LACMA)

 

Az, hogy az 1880-as években egyes turnűrformák igen csak emlékeztettek a zsírfarúságra valószínűleg a véletlen műve is lehetett.

_daisy_greville_frances_evelyn_maynard_countess_of_warwick_1889.jpg

 Frances Evelyn Maynard, "Daisy Greville", Countess of Warwick 1888-ban készült képe, amin egy második turnűr korszakbeli turnűrt visel. (forrás: Wikimedia)

 

Látszólag úgy tűnik azonban, hogy a turnűrhöz kapcsolódó divatfolyamatok inkább a felsőbb osztály felől érkeztek az alsóbb osztályok felé (ha megvizsgáljuk a kor divatházainak és szépségideáljainak hatását pl. Worth ruhák egyértelmű hatása), ahogy az egyébként a korábbi korszakokban is történt (leszámítva persze olyan helyzeteket és időszakokat, mint a forradalmi Franciaország divatja). Az alsóbb rétegek felől indult divattrendek magával a társadalmi átrendeződéssel jártak együtt, amelyek inkább a századforduló után vettek fordulatot. Szinte teljesen kizárható, hogy a legalsó, rabszolga réteg irányából jött volna az alapforma változtatási vonala, bármennyire is szeretnénk Saartjiét a 19. századi divatot befolyásoló tényezőként leírni.

Baartman maga akkor lehetett volna tényező, ha egy olyan történelmi figurává tudott volna válni, akit megjelenésében is példának tekintenek vagy idealizálnak. Sajnos ez abban a rasszista közegben egyáltalán nem valósulhatott meg. Még az olyan sikeresnek nevezhető afrikaiaknak is, mint Angelo Soliman is kitömött kuriózummá válás jutott osztályrészül, és divatra utaló hatásuk nem volt vagy elenyésző.

Még zárásul megjegyezném, hogy maga az elképzelés abból a szempontból becsülendő, hogy Saartjiét antirasszista módon próbálja utólag kihozni abból a tragikus helyzetből, amiben élt és amelyben halála után kegyeletsértően bántak vele. De úgy gondolom, az afrikai kultúrát máshogy is pozitívan lehet feltüntetni, minthogy meghökkentő és nehezen magyarázható elméleteket találnak ki, és népszerűsítenek. Az afrikai kultúra, az afrikai néprajz, az afrikai öltözködés hatása akár a nyugati világra a hirtelen és szenzációhajhász általánosításoknál több kutatást és elemzést érdemel, főképp a 20. század divattörténetében.

 

Források:

Anne Mastamet-Mason, The Saartjie Baartman’s Body Shape versus the Victorian Dress: The Untold African Treasures. 

Justine Parkinson, The significance of Sarah Baartman, BBC Magazine.

Gill Lange, 11 Things You Didn't Know About the Fascinating Life of Sarah Baartman, The Culture Trip.

A hottentotta Vénusz hazatér, (még a régi!) Origo, 2002.

Sarah Baartman, Wikipedia szócikk.

Should You Always Wear a Bum Pad for 18th Century Dress? Americhan Duchesse

Bustle, Wikipedia.

Crinoline, Wikipedia.

A bejegyzés trackback címe:

https://antiquefashioncompany.blog.hu/api/trackback/id/tr7815338480

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.