Az avasi, empír ruha
2020. július 29. írta: automaton_aliza

Az avasi, empír ruha

A miskolci Avasról sok embernek csak az évtizedekkel ezelőtt épített tízemeletes lakótömbök jutnak eszébe, nekem a történelmi bor - amihez hasonlót azért szerencsére kóstolhattam pár éve -, a kilátóból elém táruló panoráma, az többféle építészeti korszakot magába ötvöző templom, - ahol csodálatos orgonakoncerteket hallhattam tiniként, - valamint a temető, amely egy 1930-as években aktív tollforgató szerint "úgy, ahogy van, maga egy kortörténelmi múzeum".

Emiatt is sokat olvasok, olvastam az Avasról, és olvasmányaim közben bukkantam rá Dobrossy István: A miskolci Avas című könyvében Bakó Ádámné, Az Avasi református templom 1941. évi ásatása során előkerült viseletek című írására. A tanulmányban több ruha vagy ruharészlet, kiegészítő képét is közlik, és engem egy olyan ruha fogott meg, amit sokan kissé jelentéktelennek tartanak, pedig nagyon érdekes és egy amatőrnek kihívást jelentő díszítést mutat.

avasiruha.jpg

Az avasi ruha fényképe. forrás: Dobrossy István szerk. A miskolci Avas, Miskolc, 1993. 173.

 

Ez az avasi, empír ruha, amelyről nekem gyanús, hogy restaurált változata még a 2000-es években ki volt állítva a Herman Ottó Múzeum várostörténeti tárlatán. Testvérem is úgy emlékszik, látta diákként élőben is, amikor művészdiákként a raktári helyiségekbe is beengedték őket protekcióval vázlatokat rajzolgatni.

A könyvben részletes leírást kaphatunk róla, mely szerint a ruha oxidált vörösesbarna, elég gyenge anyagú, bordázott mintás selyem, és nem találták meg a teljes ruhát, csak a töredékét.  Ez alapján próbálták rekonstruálni az egészet, ami nagyon jól sikerült. Az öltözéken szépen épen maradt a "pelerinszerű" gallér. A díszítő szalagok mintázatát is meg tudták őrizni az utókornak. Érdekesség, hogy a díszítő szalagok 3D-s hatását egy ráncolt tüll csík erősíti. (forrás: BAKÓ Ádámné, Az Avasi templom 1941. évi ásatása során előkerült viseletek In Dobrossy István szerk. A miskolci Avas, Miskolc, 1993, 173.)

Gondoltam bővebben utánaolvasok, hogy megtudjam, hogy melyik sírból került elő ez a lelet. Sajnos, nem jártam sikerrel. A Herman Ottó Múzeum 9. évkönyvében található íráshoz kellett fordulnom, mely a kutatást vezető Megay Géza posztumusz megjelent tanulmánya: A miskolci avasi templom 1941. évi ásatásának eredményei (129. old). 

Végigböngésztem az összes sír leírását. Megdöbbenésemre volt olyan sír, amiben még a halott borzas szemöldöke is fennmaradt, más sírban csak egy lábszárcsont adott mementót arról, hogy valaha egy teljes ember feküdt benne. A sírok feltárása ötletszerű volt, mivel nem akarták zavarni a felújítási munkálatokat. 17 sírt említ Megay Géza, ezek közül egyik sem tartalmazza az empír ruhás nő hantját.

Bakó Ádámné írásából egyébként kiderül, hogy nem tudják melyik sírból való, melyik leltári számnak felel meg. Adatok nélkül került restaurálásra. Ami még sejthető, hogy a helyszínen tehetős városiak és egyházi személyek temetkeztek, tehát a viselője egy gazdagabb, miskolci hölgy lehetett.

 

ÉVSZÁZADOK HATÁRÁN INOGVA...

 

Bevallom, az előző cikkem szándékoltan szólt egy olyan magyar empír-jellegű ruháról, amiről az adatok alapján bizonyítható, hogy 18. századi. Annak a leletnek a korszakolása úgy tűnik, az avasi, empír ruhára is hathatott. Ezt az öltözéket ugyanis F. Dózsa Katalin 18. század véginek korolta. Hozzá kell tennem, hogy ez a korolás nem ma történt, hanem a restaurálás időszakában, - amikor a kiállításra készítették elő a ruhát - az 1980-as években.

Nagyon nagyra becsülöm F. Dózsa Katalin munkásságát, éppen emiatt nehezemre esett, hogy nekiálljak elvégezni egy relatív korszakmeghatározást korabeli divatillusztrációk alapján, de végül mégis megtettem, mivel nekem nagyon nem stimmelt a biedermeier stílus irányába ható gallérozás, a szoknyarész aszimmetrikus, átlapolt záródása és a geometrikus szalagmintázat túlzott használata.

Az összevetéshez 123 db illusztrációt használtam három nyugat-európai divatlap forrásból 1795 és 1820 között megjelent képekkel. Az említett divatlapok: Costume Parisien, Ackermann's Repository, Allgemeinen Moden-Zeitung, Journal des Luxus und der Moden. Nem divatlapokhoz köthető illusztrációkat a Bnf Gallica, a Rijksmuseum, a MET, Flickr felhasználók gyűjteményéből.  A felhasznált illusztrációkat az alábbi Pinterest táblán lehet megtekinteni 5 éves ciklusokba rendezve (kivétel a Kalap, a Minta és a Múzeumi c. szakaszok): https://hu.pinterest.com/automatonaliza/avasi-ruha-style-board-1815/

A képeket az 5 éves időtartamokba rendeztem és 5 fő szempont szerint vizsgáltam őket hasonlóság szempontjából. Első szempont az alap szabás hasonlósága, a második a minta és a feltételezett szín hasonlósága (itt a 18. századiak szerint kicsit megengedő voltam, mert elég volt számomra, hogyha a ruha hosszú ujjú és van gallérja). A harmadik szempont a különleges hajtogatott szalagú szegés hasonlósága. A negyedik, hogy aszimmetrikus-e a záródása a szoknyának. Az ötödik pont a pelerinszerű körgallér megléte.

Ennek alapján a következő táblázatot hoztam létre. Mivel a képek száma az egyes korszakonként eltért, így ezekből százalékos arányt számítottam, és ezeket az arányokat vetettem egybe. Az első oszlopban a hasonló képek száma olvasható, a második oszlopban az adott korszak képeiből számított százalékos arány olvasható ki. A legalsó százalék azt mutatja, hogy a hasonló százalékok összesen hány százalékát teszik ki a 123 db képnek, minél magasabb ez a szám, annál nagyobb a hasonlóság mértéke. Az utolsó korszaknál látjuk a legnagyobb értéket, míg az elsőnél a legkisebbet.

relativkorszakolas2.jpg

 

Egyértelműen kirajzolódik az, hogy a divatlapok illusztrációi alapján a ruha 19. századi jellegzetességeket mutat. Korszak szerint pedig nagyjából 1815 és 1820 közé tehető.

Kiemelkedik a gallér és az alapszabás, amely kettő jellegzetesség a legfontosabb a szoknya aszimmetrikus záródásával egyetemben. Érdekesség egyébként, hogy a díszszegés szerint inkább az 1805-1810-es időszakhoz áll közelebb az összehasonlítás szerint, bár nem elhanyagolható, hogy a második legnagyobb százalékos érték már az 1815-1820-as időszakhoz köthető. Ez utóbbi időszakból származnak azok az illusztrációk is, amelyek a legerősebb hasonlóságot mutatják az avasi ruhával:

1817_pelisse.jpg

Angolosan "pelisse", magyarosan köpenyruha, kabátruha 1817-ből. forrás: Sue Flickr-gyűjtemény.

 

 

costumeparisien1.jpg

Vörös redingote egy divatlapon 1816-ból. A redingote szintén eredetileg egy lovaglókabátszerű felsőruházat volt. Itt már ugyanolyan kabátruhát jelent, mint az előző képen.

 

repository1.jpg

1816-os ruha, melynél ugyan hiányzik a körgallér, de az alap szabásában egészen hasonlónak tűnik az avasi ruhához. 

 

Az összevetések egyébként azt is világossá tették számomra, hogy nem egy egyszerű ruhával állunk szemben, hanem egy stílusos kabát- vagy köpenyruhával, ami nagyon divatossá vált a későempír időszakban. Ezeket a ruhákat kivétel nélkül már több réteg felé viselték, és mind hosszú ujjúak voltak, sokszor pelerinszerű gallérral is ellátták őket.

Érdemes mindehhez a divathoz tudni azt, hogy 1815-ben a Tambora vulkán kitörése az akkori kis jégkorszak időjárás belül is egy hidegebb időszakot hozott. Az 1816-os esztendőben a nyár elmaradt.

Még a színről szeretnék pár szót írni. A táblázatban és több helyen a feltételezett színről beszélek, mivel a restaurált ruhán az a szín maradt fenn, amilyen színben megtalálták. Én magamban reménykedek, hogy ilyen vasoxid színű volt az eredeti is, ahogy leírják, és a remény hal meg utoljára, de sajnos nem lehet megmondani, hogy valóban vörösben pompázott-e. Ha ugyanis a színnél is stimmel a vörös, az a táblázatom szerint 1810 és 1815 között stílusra utal. Imádom ennél a ruhánál, hogy a díszítést mennyire következetesen alkalmazták a szoknya záródásán kívül is. A szalag szögletes formázása visszatér a ruha alján, az ujjak alján, a galléron. Hasonló szalagminták térnek vissza az 1860-as években is, igaz nem ennyire dimenzionális formában.

 

dresstrimming1863.jpg

Szalagos ruhadíszítés 1863-ból. forrás: Godey's Lady's Book 1863-as évfolyam

 

Szinte elképzelem a lelki szemeim előtt, ahogy ebben a vörös ruhában a sajnos már számunkra csak névtelen polgárhölgy éppen az Avas alján sétálgat az első klasszicista stílusú borházak mellett, valahol a rotunda alatt, ami ma már nem is létezik.

 

Források:

Megay Géza, A miskolci avasi templom 1941. évi ásatásának eredményei. In A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 9. Miskolc, 1970. 129-170. https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BAZE_Hom_Evkonyv_09/?pg=133&layout=s

Bakó Ádámné, Az Avasi templom 1941. évi ásatása során előkerült viseletek. In Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas, Miskolc, 1993. 157-176. https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BAZE_Sk_1993_Avas/?pg=158&layout=s

Costume Parisien, Ackermann's Repository, Allgemeinen Moden-Zeitung, Journal des Luxus und der Moden, Godey's lady's Book divatképei

Tambora vulkán (Wikipedia), ehhez kapcsolódóan érdemes elolvasni, akinek van hozzáférése: Clive Oppenheimer, Climatic, environmental and human consequences of the largest known historic eruption: Tambora volcano (Indonesia) 1815, In Physical Geography, 2003. https://journals.sagepub.com/doi/10.1191/0309133303pp379ra

A bejegyzés trackback címe:

https://antiquefashioncompany.blog.hu/api/trackback/id/tr5416081228